Amikor "túl jól" ismered magad

Sokszor hisszük, ha végre "elég jól" megismerjük magunkat, akkor majd minden a helyére kerül: nőni fog az önbizalmunk, rendbe jön az önbecsülésünk, sikerül majd „önazonosan” működnünk.

De mi van akkor, ha az önismeretünk fejlődik, de közben a hitünk önmagunkban ezt nem követi?

Mi van akkor, ha "túl jól" látjuk magunkat, és ez inkább bénít, sem mint felszabadít?

Kezdetnek tisztázzuk mit is jelent ez a három fogalom?

• Önismeret a saját működésünk felismerése.
  Észrevenni, mikor és miért viselkedünk úgy, ahogy. Mit érzünk, gondolunk, mi mozgat bennünket.
• Önbizalom a képességeinkbe vetett hit.
  Az érzés, hogy meg tudunk küzdeni az előttünk álló feladatokkal, és elég jók vagyunk a kihívásokhoz.
• Önbecsülés az önmagunkhoz való mélyebb viszony.
  A belső meggyőződés, hogy akkor is értékesek vagyunk, ha épp nem teljesítünk tökéletesen.

Azt érezzük, hogy mindhármat akarjuk magunknak. 

De mi van, ha ez nem jött össze? Mi van, ha csak az egyik erős?

Nagyon gyakran látok olyat, hogy valaki rengeteget dolgozik magán, erős önreflexióval él, olvas – és tényleg elkezdi egyre jobban érteni önmagát. De mégis… ott marad egy érzés:

„Tudom, miért vagyok ilyen – de attól még nem érzem magam elég jónak.”

Ez az, amikor az önismeret nincs szinkronban az önbecsüléssel és az önbizalommal. Tudja, miért érzékeny. Tudja, honnan ered a halogatása, látja a mintáit. 

De mégis bizonytalan. Nem bízik önmagában. Nem érzi azt, hogy elég lenne.

Ez miért alakulhat ki?

1. Mert önmagában az önismeret nem terápiás eszköz

Tudni valamit (önmagamról) nem egyenlő azzal, hogy el is fogadom. Lehet valaki elképesztően tudatos – és közben szinte semmit nem tud kezdeni az önkritikus hangjaival.

2. Mert sokan csak a hibáikat látják – épp azért, mert annyira önreflektívek

A túl sok önvizsgálat könnyen átfordulhat önostorozásba. Ahogy mondani szokták: "a fejlesztendő területeidet már kívülről fújod – de a sikereidre vak vagy."

3. Mert a gyerekkori élmények mélyebben hatnak, mint az önismereti könyvek

Ha valaki abban nőtt fel, hogy csak akkor kapott figyelmet, ha teljesített, akkor a belső sémája az lesz: „Akkor vagyok szerethető, ha bizonyítok.”
Ezt nem lehet pusztán megérteni – újra is kell élni, át kell keretezni, biztonságos kapcsolatokban meggyógyítani.

Mit lehet tenni?

Ha magadra ismersz ebben a leírásban, az első és legfontosabb, hogy tudd nem vagy vele egyedül. Sőt, ez a "túlfejlett önismeret – alacsony önértékelés" állapot valójában egy fontos fejlődési szakasz lehet.

Amit érdemes elkezdeni:

• Megtanulni észrevenni (és megzabolázni) a belső teljesítménykényszert
• Elismerni az erősségeidet – akkor is, ha „csak” belső munka az
• Dolgozni a belső gyermekeddel – új belső párbeszédet kialakítani
• Megengedni, hogy ne legyél mindig „tökéletesen tudatos” – elég, ha "elég jó" vagy
• Keresni olyan embereket, kapcsolatokat, ahol tükröt kapsz, egy elfogadó, hiteles és támogató tükröt

Ne feledd!

Az önismeret térkép, az önbizalom a jármű, az önbecsülés pedig az üzemanyag. Ha csak térképed van, de nem indulsz el – nem jutsz messzire.
Ha van térképed és mersz is menni – de nincs üzemanyag, kiégsz. 

Csak együtt működik igazán.