Az érzelmeink háborújában könnyen sérülhetünk. Akkor is így van ez, ha a külvilág ebből semmit sem érzékel, mert álarc mögé bújva rejtjük el érzelmeinket.
Az életünk rohanó, a felénk irányuló elvárások pedig számosak. Elvárásokat támaszt felénk a főnökünk, munkatársaink, a szűk és tágabb családunk és a barátaink, nem is beszélve a környezetünkről, a médiáról.
Külső és belső nyomásként helyezkedik ránk az elvárások sokasága és terhe, hiába igyekszünk értékeinknek megfelelően rangsorolni.
Sokáig bírjuk, szuggeráljuk saját magunkat a kitartásra, elrejtjük érzelmeinket az álarcunk mögé, de egy idő után a rakódó terhek mindig megteszik a hatásukat. Ziláltabbá, koncentrálatlanabbá és ingerlékenyebbé válunk. Ha a "minden napi" terhekhez egy nagyon pici pluszhatás, változás adódik hozzá, akkor minden meg tud borulni az életünkben és úgy érezzük, hogy minden amiben hittünk, amit magunkról gondoltunk, amit fontosnak tartottunk alapjaiban kérdőjeleződik meg.
Fontos, ha ilyen helyzetbe kerülsz, meg tudj állni, át tudd gondolni a helyzetedet, az életed stabil saroköveit ki tudd újból jelölni és mindazt, ami szétzilálta az életedet, az idegrendszeredet a helyére tudd tenni. Tudom, hiszem, hogy ha a gondolkodásodban helyére kerülnek a dolgok, akkor az életed, életvezetésed minden más területe a helyre tud kerülni.
Bizalmas barátaink gyakran a segítségünkre tudnak lenni ezekben a helyzetekben, támaszkodunk rájuk. Előfordul azonban olyan helyzet is, amikor más szemszögű, külső és objektív segítőre van szükség, aki olyan tényezőket is meg tud veled láttatni, amit egy jó szándékú bizalmas barát nem tud. Ha ilyen helyzetbe kerülsz, életvezetésed, egyensúlyod visszaállításában fordulj hozzám bizalommal.