Hol vagyok ÉN az életemben? 

Elveszettnek lenni, nem csak a világgá ment kamaszokat jellemzi. 
Tapasztalataim szerint emberek otthonnal, családdal, munkával – azaz látszólag kialakult és szép élettel – is lehetnek elveszettek, bizonytalanok vagy akár boldogtalanok.

Nem tudom melyik rosszabb, ha az ember nem tudja mit akar, vagy az ha, nem meri meghozni azt a kritikus, húsba vágó döntést. 

Read more

Az első 90 nap, avagy a munkahelyi beilleszkedés rejtelmei

Egy állást megszerezni és megtartani nem ugyan azt jelenti. Nagy erőt fektetünk abba, hogy megszerezzünk egy állást, ami az után jön természetesnek vesszük, pedig nem kéne. Az első 90 nap kritikus lehet a későbbi szervezeti karrierünk szempontjából, hiszen első benyomást csak egyszer lehet szerezni. 

Read more

Az önismeret 1. szintje - Elveszve

Én ne ismerém saját magam? Tisztában vagyok értékeimmel, döntéseimmel! Én aztán tyű! Ja, hogy miért is stresszelek hülyeségeken? Hogy miért is csinálok marhaságot néha? Hát, ööö...
Talán mégsem kontrollálom mindenem? És te?

Read more

Az önismeret 2. szintje - Érezve

Leélhetjük az életünket úgy, akár egy macska, csak a szükségleteinkre figyelve, semmi mással nem törődve, a körülményekre nagyjából egykedvűen, vagy dolgozhatunk azon, hogy lássuk az összefüggést a cselekedeteink, érzéseink és a körülöttünk élők „reakciói” között.

Ehhez önismeret kell, melynek első szintje a rálátásés most jön a fekete leves.

Read more

Az önismeret 3. szintje - Látva

Minél inkább a jelenben vagy, minél jobban megismerkedsz saját érzéseiddel és vágyaiddal (azaz önmagaddal), annál jobban felfedezed, hogy zajlanak benned nem egyszerű dolgok (is). Összetett, már-már bonyolult vagy.

A jót, a becsülendőt könnyű látni, még könnyebb elfogadni magunkban. A nehézséget, a terheket, a terhekből adódó érzéseket és összefüggéseket már nehezebb. Ilyenkor jön „a hagyjuk a francba, minek is kezdtem bele érzés”. De ha nem vagy az a feladós típus, akkor lépjünk tovább az önismeret harmadik szintjére.

Read more

Ismeretlenek között az élet

Voltál már úgy, hogy kvázi ismeretlenként kerültél be egy társaságba? Vártál az egy-két ismerős emberre kezedben pohárral (abba kapaszkodva), gyomrodban görccsel? Feszülten figyelve az általad ismeretlen embereket, a lazaságukat, a könnyed társalgásukat? Megvan az érzés?

Read more