A döntés és az érzelmeink

Találatok: 27

A jó döntéshez érzelmi érettség szükséges!

Nahát, azt gondolod, nem mondtam semmi újat ezzel. Akkor nézzünk bele egy kicsit részletesebben.

Érzéseink a "teljes rendszer", azaz a személyiségünk része, működésünktől elidegeníthetetlen "elemek". Befolyásolják az öröklött (gének) és tanult (tapasztalt és megerősített) tényezők, de hullámokat vernek rajta a külső tényezők (pl. stressz, pszichés nyomás, étkezés) és ezzel a belső folyamatok (pl. egészségi állapot, hormonok) is. Szóval nagy a katyvasz.

Akkor mégis hogyan lehet rendet teremteni benne? Nézzünk egy egyszerű példát: Nézz körbe a kutyatulajdonos ismerőseid között. Mit gondolsz róluk?

Nem tudom, hogy te hogy vagy veled, de nagyon sok kutyás ismerőssel rendelkezve állíthatom, hogy a kutyák és tulajdonosaik több területen mutatnak hasonlóságot.
Az idővel kialakuló külső hasonlóság egy dolog, ami engem foglalkoztat, az sokkal inkább a kutya viselkedésében tetten érhető. Gyakran látom, hogy a kutya fegyelmezettségi szintje a tulajdonos érzelmi érettségében és önfegyelmében tükröződik. Ott ahol gáz van, a kutya mindent szétcincál (a cipőktől a kanapén át a virágokig) és mondjuk ki: kezelhetetlen.

Azt gondolom, hogy ez azért van, mert ezeknek az embereknek a kutyáikkal való kapcsolatunk tisztán érzelmi. Aki nem tud megbirkózni saját érzelmeivel, az a kutyáját sem fogja tudni kezelni.
Aki saját maga számára sem tud NEM-et mondani, az a kutyáját sem fogja tudni optimális szabályok és keretek között tartani, annak nem való a kutya. Ha mégis bevállalja, akkor hosszabb szőrű udvari kutyát válaszon, (így az csak a kertet amortizálhatja le, nem a lakást) és ne panaszkodjon.

Azt mondod nincs kutyád? (Ez előfordulhat.) Gyereked van? Házastársad, vagy társad? Igaz barátod? Milyen kettőtök között az összhang? Tiszteletben tartjátok egymást? Sosem érezted még úgy, hogy "belegyalogolt" az érzelmeidbe, hogy nem vette figyelembe a határadiat? Hüm...

Döntéseinket meghatározó érzelmeink egy része olyan, mint az a kutya (hamár ezzel a példával kezdtem), ami csak játszani, enni és aludni akar minden jövőbeli következmény nélkül. Ezzel a kombinációval kevés átgondolt és optimális döntés hozható. A jó döntéshez kontrollt kell és fegyelem!

Ne érts félre, az érzelmeink fontosak, általa kapcsolódunk, szeretünk, bajban erőt ad a szembeszálláshoz, vagy a menekülésez, de egyben nagyon ostobák is tudunk lenni tőlük. Elborítanak, és nem gondolunk a következményekre, nem veszünk figyelembe egy csomó fontos tényezőt a döntés során.
Az érzelmek nagyszerűek ahhoz, hogy szenvedéllyel éljünk meg dolgokat, szeressünk, küzdjünk, pihenjünk, de az érzelmeinket korlátozni is szükséges, nem irányíthatnak, dönthetnek mindenről.
A mi munkánk, hogy érzelmeinknek – azaz azok kutya tulajdonosának – kontextust és irány szabjunk, hogy jól működjenek.

Mindenkinek önmagának kell megtanulnia azt, hogy helyes irányokat, szokásokat alakítson ki, fogadjon el és jobb döntéseket hozzon. Ennek legpragmatikusabb módja a(z ön)jutalom és (ön)büntetés megfelelő kombinációja.

Szeresd magad, fogadd el az érzelmeidet, de ha kell fegyelmezd is, és ha „jól viselkedik” akkor kényeztesd.

Ha nem olvastad még, akkor a jó döntés 5 alapelvét összefoglaló cikket is olvashatod, melynek 3 aspektusát boncolgattam jelen cikkemben.

Leave your comments

Comments

  • No comments found