A dolgok értéke és ára

Találatok: 2015

A megfelelő, sőt a jó döntésnek több olyan tényezője van, amit vizsgálni érdemes. És én most itt nem a "döntéshozatal folyamatának normatív modelljére" gondolok (bár kétségtelenül az is nagyon fontos), hanem attól sokkal többről, arról, hogy ez hogyan szól rólad.

Nem mondok nagy dolgot: akkor vagy döntési helyzetben, ha valamely (szűkítsük) „cselekedetednek” többféle következménye lehet (ld. megyek ma dolgozni, vagy nem). Naggyá akkor tud válni egy döntés, ha az változást generál az életedben és ebben a változásban (remélhetőleg) benne van a fejlődés potenciálja is (hacsak el nem ficcen valami).

Minden nagy döntés a várható eredmények (következménynek) mérési értékekről szól. Minden lehetséges eredménynek van pénzügyi, érzelmi, társadalmi és szellemi értéke a számunkra.
Döntésünk során ezek értékeit kell mérlegelnünk mind rövid, mind pedig hosszú távon. Ezen értékek megjóslása, mérlegelése, sőt súlyozása hihetetlenül nehéz, melynek egyik oka, hogy nem látjuk tisztán (csak valószínűsítjük) a dolgok kimenetelét, várható tényleges értékét. Ez jelenti az egyik fő problémánkat...

Emellett mindenkiben működik egy ún. „alapértelmezett” döntéshozatali séma. Saját sémáink egységesek, ránk jellemző, megmutatja, hogy MI hogy szoktunk dönteni. Az emberek döntéseiben azonban van néhány közös általános szabály, melyekhez mindannyian igazodunk.
Általános szabályként elmondható, hogy

• mindannyian (na jó, a legtöbben) az érzelmeinkkel „látunk” (azaz erős radarral vizsgáljuk a dolgok érzelmi értékét): döntéshozatal során erősen
elfogultak vagyunk a rövid távú jutalmak és magas érzelmi értékkel bíró eredmények irányába.
• emellett sokat számítanak nekünk saját hiedelmeink: előre megítéljük azokat a helyzeteket, tényezőket, melyek a már meglévő hiedelminket
erősítik, vagy éppen cáfolják meg.
• életünk fontos szereplője önmagunk, így önbecsülésünk fontos szerepet játszik döntéshozatalunk során: jellemzően mindazt elutasítjuk, ami
csorbíthatja hírnevünket, kedvezőtlen fényben tüntet fel minket, ezért nagyobb (pénzügyi, szellemi) árat is hajlandóak vagyunk megadni ennek
elkerüléséért (ennek egyik tipikus példája korábbi (elkötelezett) döntésünk feladása, vagy pl. hihetetlenül fájdalmas számunkra az, hogy lemondjunk
arról, amiért sokáig dolgoztunk, vagy hogy szembenézzünk azzal, hogy évek óta tévedünk).
aggodalmaink és félelmünk szemüvegén át rosszabbul látjuk a dolgok hosszú távú (pozitív és negatív) eredményeit.

Tény, hogy mindannyian és sokszor tévedünk, melynek legfőbb oka az értékbecslésünk hibás mechanizmusa és az "alapértelmezett döntési sémáink" felismerésének gátoltsága. Mindez így lesz mindaddig, amíg nem leszünk őszintébbek önmagunkkal abban, hogy mennyire gyakran hibázunk döntéseinkben, mennyire nem megy jól nekünk a döntés.

A felismerés hiánya kell, hogy sarkalljon téged is arra, hogy figyelj. Megfigyeld döntéseidet, döntéseid során preferált értékeket (ld. pénzügyi, érzelmi, társadalmi és szellemi érték) és azt, hogy jellemzően milyen sémák mentén hozol döntéseket (ami miatt esetleg arra ösztönöz téged, hogy elkerüld a rövid távú kudarcokat, még akkor is, ha ez hosszú távú sikerek elmaradását jelenti).

Az igazi döntés, a nagy döntés az, ha (kell) vállalod azokat a rövid távú kudarcokat, amelyek lehetővé teszik, a hatalmas hosszú távú sikereket számodra.

A legtöbb ember rosszul hoz döntést. És mivel az emberek rosszak ebben, ez az a lehetőség, ahol a legtöbb a lehetőség...

Ha nem olvastad még, akkor a jó döntés 5 alapelvét összefoglaló cikket is olvashatod, melynek 1 aspektusát boncolgattam jelen cikkemben.

 

Leave your comments

Comments

  • No comments found